Kommunális hulladékkezelés

Kommunális hulladékaink kezelése és elhelyezése településeink nagy részén egyáltalán nem megoldott. Hazánk 3154 települése kb. 2600 hulladéklerakóval rendelkezik, melyeknek elenyésző része, kb. 50 hulladéklerakó felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek. A vadlerakók számát csak becsülni lehet, számuk több ezerre tehető.

Törvények, rendeletek

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. Törvénnyel egyetértésen, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 59. § (1) bekezdés d. pontjában foglalt felhatalmazás alapján jött létre a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről kiadott 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet. E rendelet szabályozza a települési hulladékok gyűjtését, szállítását, előkezelését, tárolását, hasznosítását, áramtalanítását,- egyszóval a hulladékkezelést. A hulladékgazdálkodási törvény és a hivatkozott kormányrendelet értelmében kommunális hulladékok csak műszaki védelemmel ellátott, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladéklerakókban helyezhetők el.

A hulladéklerakók létesítését a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001.(X.10.) KöM rendelet szabályozza.

Regionális hulladéklerakók

A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladéklerakó gazdaságosan csak térségi szinten alakítható ki. Nyugat-európai országokban kialakult gyakorlat szerint legalább százezer lakos kommunális hulladékának elhelyezésére gazdaságos regionális hulladéklerakót építeni, figyelembe véve, hogy a beszállító települések egyike se legyen 30 km-nél távolabb a hulladéklerakótól. Sűrűn lakott nyugati országokban kis területen lakik százezer, vagy annál több ember, így ott könnyű betartani a fenti feltételeket.

Hazánk egyes területei - különösen az Alföld - ritkán lakottak, ezért nem szabad szolgai módon követni a nyugati példát. A regionális hulladéklerakók létesítésénél alapvető szempontnak a 30 km-es beszállítási távolságot kell tekinteni, nem pedig a 100 ezer lakos meglétét az adott területen, mivel egy regionális hulladéklerakó építési és üzemeltetési költségeit előbb vagy utóbb az adófizető polgárok fizetik meg, bármilyen pénzből létesüljenek is. Hazánk területén gazdaságosan kb. 100-150 regionális hulladéklerakó létesíthető.

Rekultiválás

A műszaki védelem nélküli, megtűrt állapotú szeméttelepeket mielőbb rekultiválni kell. Rekultiválásra leginkább két módszer jöhet számításba. Egyik lehetőség szerint a regionális hulladéklerakó vonzáskörzetében lévő szeméttelepeket fel kell számolni, és anyagukat a regionális hulladéklerakóban kell elhelyezni. Másik lehetőség a nagyobb szeméttelepek helyben rekultivációja, de ez azért hátrányos megoldás, mivel a szeméttelep csak felső műszaki védelmet kap. Ez az eljárás a régi agyagbányák feltöltése során kialakult szeméttelepek rekultivációjára alkalmazható leginkább. A homokbányák feltöltésével kialakult települési szemétgyűjtőket - mivel nincs természetes altalaji agyagréteg védelmük - környezetvédelmi szempontból indokolt felszámolni.

Fontos szempont a szeméttelepek felszámolásánál az, hogy az uniós csatlakozás után földterületeink felértékelődnek. A szeméttelepek által elfoglalt földterületek a hulladék eltakarítása után megfelelő rekultivációval ismét értékessé tehetők.

Azokat a műszaki védelem nélküli szeméttelepeket, amelyek regionális lerakókként működtek, működnek, a lerakott hulladék nagy mennyisége miatt helyben kell rekultiválni egy-egy környezeti hatástanulmány és rekultivációs terv alapján.

Szelektív hulladékgyűjtés, hulladékudvarok

Mindaddig hiába beszélünk szelektív hulladékgyűjtésről, amíg az így összegyűjtött hulladékok (pl. szárazelemek, akkumulátorok, galvániszapok stb.) feldolgozása, elhelyezése nem megoldott. A hulladékok szelektív gyűjtésének egyik lehetősége a hulladékudvarok létesítése. Hulladékudvarok felállítása nagyobb településeken, városokban célszerű, egyes hulladékok fajtánkénti gyűjtésével kb. az alábbi rendszer szerint (konténeres gyűjtés):

• vasfémek
• színes fémek (réz, alumínium)
• fehér üveg
• színes üveg
• műanyagok
• papír
• fa anyagok (bontási anyagok, kivágott fák, faág nyesedék stb.)
• építési törmelék

A kis mennyiségű veszélyes hulladékok gyűjtésének, átmeneti tárolásának célszerűen zárt épületben, vagy legalábbis felül fedett tárolószínben kell történnie. Ilyen anyagok pl. az alábbiak:

• szárazelemek,
• gépkocsik és mobil telefonok akkumulátorai
• használt étkezési olajok, zsírok
• festékek, háztartási vegyszerek, lejárt szavatosságú gyógyszerek,
• hidraulika olajok, kenőolajok, zsírok
• hűtőszekrények
• számítógépek, televíziók, egyéb elektromos berendezések.

Komposztálás

Az uniós csatlakozás a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. Törvény záró rendelkezéseinek 7. pontja értelmében a regionális hulladéklerakókon elhelyezett kommunális hulladékok bilológiailag lebontható szervesanyag tartalmát 2014-ig a jelenleginek 35 m/m %-ára kell csökkenteni. A regionális hulladéklerakókat úgy kell megépíteni, hogy a beszállított komposztálható anyagok (mezőgazdasági és kertészeti tevékenységből származó növényi anyagok, konyhai hulladékok stb.) félig zárt rendszerű, termofil komposztálására egy felül fedett, bebetonozott terület álljon rendelkezésre.

Ipari hulladékgazdálkodás

Állati eredetű hulladékok feldolgozását országosan ipari méretekben az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. (Solt, Tököl, Győr, Mátyásdomb, Hódmezővásárhely) üzemei végzik. Az ATEV hulladékfeldolgozó üzemeinek tervezését, a követelményrendszernek megfelelő üzemi korszerűsítések tervezését az ÉLITI' 92 Kft. szakemberei végzik.

Biobrikett előállítás

Biobrikett gyártható bármilyen éghető tartalmú szerves mezőgazdasági hulladékból, amelynek nedvességtartalma 8-16 m/m % (tömegszázalék) közötti. Biobrikett gyártására a leginkább alkalmas mezőgazdasági hulladékok: szalma, faágnyesedék, fűszerpor, faforgács, szőlővenyíge, napraforgó szára és a maghéj, kukoricacsutka, dióhéj, fenyőfa (karácsonyfa).Biobrikett gyártásakor a fűrészpor és a napraforgó maghéj előkészítés nélkűl brikettálható. A szalmát, faág nyesedéket, szőlővenyigét, napraforgó szárat, dióhéjat, kukoricacsutkát préselés előtt 3-5 mm szemcseméretűre kell aprítani, s szükség esetén valamilyen környezetbarát ragasztóanyag (3-4 % csontenyv, dextrin, melasz, keményítő) hozzáadásával brikettező gépen 150-200 bar nyomással darabos briketté préselhető.

Biogáz előállítás

Szerves anyagok levegőtől elzárt, anaerob bomlásakor metán gáz keletkezik. A biogáz metántartalma a szerves anyagok széntartalmából és a bomlási folyamatok fizikai és kémiai paramétereitől (nedvesség, hőmérséklet, pH stb.) függ. Biogáz előállítása zárt rendszerben, ú.n. rothasztó tornyokban tőrténik. Kiindulási anyagok lehetnek: kommunális szennyvíziszap, állati eredetű melléktermékek (belsőségek), kommunális hulladéklerakók szerves anyagai. A metán tartalmú biogáz ú.n. gázmotorokban elégethető, energiatermelésre használható, a gázmotor generátorral egybekapcsolva elektromos energiát termel, valamint a motor hűtése révén használati melegvizet szolgáltat.

További információért kérjük vegye fel a kapcsolatot cégünkkel.